2.rész

-Itthon vagyok!-kiáltottam el magam.

-Na milyen volt az első napod?-jelent meg előttem anyu-jól érezted magad?

-Jó volt nagyon.Kedvesek voltak velem és már megismerkedtem az évfolyam nagyobbik felével-kezdtem mesélni-veletek mi történt ma?

-Semmi különös.Beszéltem ma  a fejesekkel, és amint mondtam hogy ki vagyok rögtön meghívtak az alapítók báljára minket.

-Igen tudok róla a hévégén lesz,igaz?-sétáltam be  a konyhába-Elena Gillbert  és Bonnie már kérdezte is megyek-e

-Igen most lesz,szóval el kell majd menni ruhát venni neked.

-Majd elmegyek pl. Elenával-bólintottam-és mi volt még?Van jó hapsi a láthatáron-húztam fel sz egyik szemöldököm.

-Ezt nekem kéne kérdeznem-nevetett fel anya.

-Nekem nem.Vagyis talán,de egyszerűen olyan bunkó,hogy párját nem találod a világon.De nem is ismerem,éppen hogy összefutottam vele a parkolóban.

-Ki az?

-Damon Salvatore-vontam vállat-de egyébként is túl idős hozzám...na jó kb. 4 évvel.És mit szólnának majd az emberek,ha egy kicsit jobban megismernek engem?-ráztam meg a fejem.Egyébként is, én még csak 18 éves vagyok ráérek még fiút találni,majd az egyetemen.De mondta,hogy menjek át hozzájuk,de elutasítottam.Még azt sem tudom,hogy hol laknak.

-A város szélén.

-Te voltál már ott?-hüledeztem.Nem gondoltam volna anyámról,hogy azt első napon ajtóstól ront be a házba.

-Nem,de a Salvatorék igen híresek egy körben a városban-rázta meg a fejét, mire egy kicsit megnyugodtam-jót tenne,ha megismerkednél velük egy kicsit jobban.Hiszen valamilyen módon mégis csak kötődsz hozzájuk.

-Megtennél nekem egy szívességet?-kérdeztem meg sem hallva anyám kérését-ha véletlenül ayz egyik Salvatore beállítana ide, akkor ne enged be őket a házba.

-Az nagyon nagy bunkóság lenne kislányom,de majd meglátom,hogy mit tehetek az ügy érdekében.De azért nem lehet ennyire rossza az a fiú, hogy így menekülsz tőle-ingatta meg a fejét anya-és ez egyáltalán nem jó példa arra, hogy megismerd őket.

-Nem menekülök,csak nem jön be a személyisége-nyögtem fel-tehát a téma lezárva.NEM ÉRDEKEK!

-Jó jó csak érdeklődtem-mentegetőzött-már ezt sem szabad?Á a mai fiatalok-legyintett egyet.

-Mint ha te nem lettél volna fiatal-kuncogtam-na én felmegyek és jó kislány módjára megcsinálom a házit-közöltem és úgy is tettem.

  1 óra alatt megvoltam minden dolgommal,ezért vacsi előtt gyorsan elmentem zuhanyozni.Mikor végeztem megtörülköztem és felvettem egy pizsamát és lementem anyunak segíteni megteríteni vacsorához.

-Mi lesz a kaja?-érdeklődtem,miközben leültem az egyik székre.

-Franciasaláta sült hússal.

-A kedvencem-csillant meg a szemem-na és hugi hol van?Szinte egész nap nem láttam.

-Ő is a háziját írja.Megtennéd, hogy vacsi után segítesz neki?Még csak most lett másodikos és ebben a suliban már jóval előrébb járnak mint ő.

-Persze,majd segítek neki felzárkózni a többiekhez.-bólogattam hevesen.Mindent megtennék az én imádott hugomért,hiszen annyira szeretem.Én ebben a családban nem az aljas,szemét nővér szerepét alakítom.Én vagyok itt a kedves nagy testvér.

-ANYU-sikított fel Alyson-segíts!

-Hagyd majd én-mosolyogtam rá anyámra,majd felálltam a székből és fölmentem a szobájába,ami közvetlen az enyém mellett volt.-szia hugi-kopogtam be az ajtón,majd bementem -segíthetek valamiben?Anyu most elfoglalt,a vacsit készíti.

-Nem megy a szorzótábla és olvasni sem tudok olyan szépen és folyékonyan,mint a többiek-panaszolta vékony,sírós hangján.

-Az olvasás gyakorlás kérdése,vacsi után majd segítek gyakorolni-mentem oda a pöttöm hugomhoz és felhúztam a székről és a kezeimbe vettem-együtt majd felzárkózunk a többiekhez rendben?-mosolyogtam rá.

-Köszönöm-ölelt át-te vagy a világ legjobb tesója!

-Ezt ne felejtsd el!-nevettem fel és elindultam vele le a konyhába.

-Nos megoldódott a probléma?-kérdezte anyu.

-Igen.Prudence segít nekem felzárkózni a többiekhez-bólogatott boldogan Aly.

-Ez igazán kedves tőled Prue-nézett rám hálálkodva anyu.nos üljetek le és kezdjünk neki vacsorázni-mondta és elkezdte tálalni a kaját.

*

-Prue-fordult felém vacsi után anya-megtennéd nekem azt, hogy holnap de viszed el suliba Alysont,mert korán be kell mennem dolgozni és csak későn érek haza,szóval neked is kéne hazahoznod őt.?

-Persze-egyeztem bele-vigyázok rá és készítek valami kaját,vagy rendelünk pizzát.

-PIZZA!-ujjongott Alyson-ugye ülhetek a kocsiba melletted.

-Nem.Neked még 14 éves korodig megvan a helyed a kocsimban-ráztam meg a fejem-megfognak büntetni hugi,ha mellettem fogsz ülni.Ha majd nagyobb leszel oda ülhetsz majd ahova csak akarsz,persze a vonán mögé csak jogsival.Na de most menjünk fel tanulni, mert nem fogsz tudni felzárkózni.

-Rendben-pattant fel a székéről és mellém futott-Együtt felballagtunk az emeletre a szobájába és elkezdtünk tanulni.8 óráig olvastattam vele egy mesekönyvet és átbeszéltük a szorzótáblát, amit a végén hibátlanul felmondott nekem.Majd feladtam neki néhány gyakorlófeladatot..

-Mára hagyjuk abba.mert a végén még okosabb leszel nálam-kócoltam össze a haját.

-Köszi Prue-ölelt meg újra.

-Na tűnés fürdeni és be az ágyba mert holna korán kelünk-figyelmeztettem.

-Uye majd sietsz értem?

-Persze,hacsak nem óhajtasz tovább bent maradni.

-NEEEMM! SIESS!

-Oksi.Na jóccakát és nem hangoskodni este,különben morcos leszek.Főleg nem tévét nézni,mert hajnali 4-kot foglak felébreszteni-adtam neki egy puszit,majd átmentem a szobámba és beállítottam az ébresztőórámat fél 7-re.Gyorsan még bepakoltam a holnapi könyveket és még kiválasztottam az aznapi ruhámat.Végül bevánszorogtam a fürdőbe és megmostam a fogamat,aztán lekapcsolva a villanyt bebújtam az ágyba és vátram,hogy álom jöjjön a szememre.

bocsi hogy ez ilyen rövid és unalmasra sikeredett,de garantálom hogy a kövi rész sokkal izgalmasabb lesz!:)