A lányok ruhái:

4.rész

  Miután befejeztem a beszámolót Elenáék a részvétüket kinyilvánítva mondták, hogy annyira szurkoltak,  hogy még véletlenül se találkozza Damonnal,de szerencsétlenségemre már az első napomon megtörtént az incidens.Na de most már késő bánat.Végül elindultunk az első órára ami a mai napon közös volt: történelem. Mivel tisztában voltunk azzal hogy elkéstünk  a lehető leghallkabban slisszoltunk be órára és már boldog voltam, hogy Alarick tanár úr nem vett minket észre,de ez csak egy meseszép álom volt. Még le esem ültünk a helyünkre már észre is vett minket és sorjába kiosztotta a büntető házikat, amiket egy hét múlva kell leadni,ha nem áll szándékunkban egy szép karóval az ellenőrzőnkben hazatérni és magyarázkodni a szüleinknek, hogy ez meg ez történt és ezért kaptuk ez a szépnek nem mondható egyszerű vonalakból álló jegyet, amit minden tanár nagyon szeret bevésni a naplóba.Így tehát én elvállaltam, hogy 1 hét múlva előadást fogok tartani az osztálynak a Kárpát-medencében zajlott ősrégi honfoglalásról és a magyarokról.Legbelül röhögtem és áldtam érte a tanárt,mert ezt már kívülről fújtam, mivel 1 egész hónapot töltöttem ott a családommal nyaralás képen.Szegény Elenáéknak kevésbé volt jobb a helyzetük.Még én sem értettem pontosan a feladatukat, de megígértem nekik, hogy segítek nekik, bármi legyen is az a valami. Szóval így telt el az első óra. De a többi ehhez képest már dögunalom volt , ahogy a nap további része is.Az utolsó órámon szinte minden percben a karórámra pillantottam türelmetlenül várna a kicsöngetést.Mikor megszólalt hála az égnek, összeszedtem a cuccaimat és elindultam a parkolóba,ahol Elena és Bonnie már vártak. Ugyanis megbeszéltük, hogy elmegyünk együtt vásárolni valami jó ruhát az Alapítók báljára.

-Na siessünk,nehogy Damon megjelenjen itt és még a visszautat is követelje-nyitottam ki a volánhoz vezető ajtót,majd beszálltam.Megvártam, míg ők is így tesznek,aztán elindultam a húgom iskolája felé-biztos, hogy nem baj, ha Alison is velünk jön?-kérdeztem a mai napon már vagy 3-ra.

-Dehogy-rázták meg a fejüket-biztos nagyon ari.

-És idegesítő is néha,de attól még szeretem-mosolyodtam el.Kb 10 perc alatt megérkeztünk és a lányokra bízva a kocsit besiettem Alyért.Az osztályteremhez érve bekopogtam az ajtón és a "szabad" után benyitottam..

-Jó napot -köszöntem a jelenlevő tanárnak-Prudence S.-vagyok Alyson nővére-mutatkoztam be-a hugomért jöttem.

-Persze.Aly fordult a húgomhoz a nő.Odasiettem hozzá és segítettem neki összepakolni.Mikor végeztünk illedelmesen elköszöntünk és elhagytuk a termet.

-Hamar jöttél-csilingelte Aly.

-Igen.Van kedved elmenni vásárolni?Itt van néhány barátom és elmennénk a bálra ruhát nézni.Lehet, hogy még neked is találunk valami szépet.

-Rendben, de én nem megyek a bálra, anyával megbeszéltük-szontyolodott el.

-Miért?

-Nem engedi, azt mondja, hogy még túl fiatal vagyok az ilyen bálokhoz.

-Az meglehet,de majd hozok haza valami finomat.Elcsenek néhány ínyenc falatott ok?-kérdeztem mire felragyogott a szeme és ujjongva elkezdett rohanni a kijárat felé.

-Alyson!-kiabáltam utána-vedd fel a kabátod ,mert odakint még hideg van!Ha megbetegszel anyu soha nem fog többé rám bízni!-mondtam,mire megtorpant  az ajtó előtt és megvárt.Rásegítettem a kabátját,majd a fejére húztam a sapkát-ok mehetünk-fogtam meg a kezét és kisétáltunk az kocsihoz.Még csak alig tettük ki a lábunkat az épületből, kiszakította a kezét az enyémből és a kocsimhoz futott és kinyitotta a hátsóüléseknél az ajtót.Aranyosan szeppent meg, mikor meglátta Elenáékat-Alyson ők itt a barátaim: Elena és Bonnie-Lányok ő itt a kishúgom Alyson-mutattam be őket egymásnak odaérve hozzájuk.
-Sziasztok-köszönt félénken Alyson.

-Szia-mosolygott rá Bonnie-örülünk, hogy megismerhetünk.A nővéred nagyon sokat mesélt már rólad.

-Remélem csak jókat-nézett fel rám csúnyán Aly,mire elnevettem magam.

-Ó, hát én már nem is emlékszem miket mondtam.Valami olyan rémlik...mint ha azt mondtam volna nekik, hogy milyen kis ördög vagy otthon,aki állandóan szétugrálja az ágyamat és elvárja, hogy takarítsak utána-vigyorogtam rá, mire rám öltötte a nyelvét

-vigyáz mert a végé a cica elviszi a nyelvedet!-rémisztgettem-na induljunk,mert mert soha nem fogunk hazaérni.Beülhetne közétek?-kérdeztem a lányokat.
-Persze-csúszott arrébb Elena.Csak úgy mint reggel megvártam amíg bekapcsolja a biztonsági övét,végül én is a helyemre ültem a volán mögé.
-Akkor most vásárolni megyünk?-kérdezte Aly.

-Igen,és ha valami neked is megtetszik, akkor csak szólj nyugodtam-bólintott Bonnie. A húgom egyből a szívükbe lopta magát,mint mindenki másnál.Ő a kis kedvenc szinte mindenhol.De nem is csodálom, mert az enyém is.Nem lehet őt nem szeretni.
 A lányok koordináltak, hogy merre menjek.Egy hatalmas pláza méretű ruhabolt előtt álltam meg,aminek a kis ablakában csak estélyi ruhák díszelegtek.Kiszálltunk a kocsimból,majd együtt bementünk.Megfogtam Aly kezét, hogy kószáljon el és úgy vetettük be magunkat a ruhakozmoszba.
 Elena (hosszú keresgélés után) egy halványlila földig érő ruhát választott,ami csak egy csíkba fedte a vállait.Bonnie pedig egy hasonló világosbarna estélyi mellett döntött.Én meg...hát egy smaragdzöld hátkidobós, nyakpántos estélyit választottam, ami teljesen a testemhez simult.
-Wow.Ez kell neked-bólogatott Bonnie.
-Nem túl kivágott?-mutattam a hátamra.
-Nem-rázta meg a fejét Elena-vedd csak meg.Ha ezt felveszed és Damon meglát benne még a végé  meglágyítod a szívét.
-Nem Damonnak akarok tetszeni-néztem rá csúnyán-nem is érdekel.Csak egy ismerős, aki engedély nélkül szállt be a kocsimba.
-Ahan-mi is ezt láttuk-vigyorgott Bonnie-te nem láttad, hogy egy pillanatban hogy néz rád.Lehet neked sikerülni fog meglágyítani a szívét.Ha sikerül akkor azt kérhetsz tőlem az örök időkig ,amit csak akarsz.
-Mint mondtam nem érdekel Damon-jelentettem ki határozottan,majd visszamentem a próbafülkébe és visszavettem a ruháimat-egyébként is.Damon nem úgy néz ki, mint ha bárkit is érdekelne-mondtam,majd  a húgomhoz fordultam-te választottál valami,ami érdekel?
-Nem-rázta meg a fejét-amúgy sem megyek a bálba.
-Akkor majd veszek neked valamit-ígértem meg neki-úgy is a közelben lesz a szülinapod:)-emeltem fel-huh hugi pár év múlva már nem foglak tudni ilyen könnyen felkapni-nevettem fel.Odamentünk a pénztárhoz és egyesével kifizettük a ruhákat,majd visszamentünk a kocsimhoz.Miután mindenki a helyén ült,elvittem őket oda ahova akarták.
-Prue,megtennéd,hogy Stefannal teszel ki?-kérdezte Elena.
-Persze,csak mutasd az utat kérlek-bólintottam,bár nem nagyon örültem neki.A mai napon nem bírnék ki még egy találkozást Damonnal.De legalább megtudom, hogy melyik az a terület,amit még véletlenül se közelítsek meg.Pár perc alatt megérkeztünk.A ház előtt pár méterrel kitettem Elenát, majd amilyen gyorsan csak tudtam elhajtottam onnan.
  Hazaérve rendeltünk 2db pizzát és miután megérkeztek és kifizettem hozzákezdtünk ebédelni.Utána gyorsan elmosogattam és segítettem megcsinálni Alysonnak a leckéjét,majd a sajátomat is megírtam.óra felé lementem vacsorát készíteni,kivételesen Aly kedvencét.Kb. fél óra alatt megvoltam vele.Lehívtam a húgomat és míg ő volt hajlandó leevickélni megterítettem.Mint mindig Aly rengeteget evett és én csak lestem, ahogy tömi magába a kaját,de nem foglalkoztam vele nagyon,hiszen még növésben van.És így is csak azt lehet elmondani róla, hogy 25-26 kiló vaságyastól..
  Miután végeztünk a piszkos edények közé tettem a tányérokat abban a hitben, hogy majd holnap elmosom őket, a maradékot pedig betettem anyunak a hűtőbe.
-Nézzünk meg valami filmet!-kérte Aly.
-Mit szeretnél nézni?-mentünk be a nappaliba.
-Alice Csodaországban-vágta rá azonnal.Vagy 3-szor látta már,de ez a kedvenc meséje.Bekapcsoltam a TV-t,majd betettem a DVD-t és elindítottam a filmet.Míg ő nézte kiöntöttem egy tálba egy kis rágcsálni valót és bevittem neki." órás volt a film és a drága húgom kikerekedett szemekkel nézte a kedvencét Alicet.Szinte egyszer sem pislogott.9 órakkor lett vége és én egyből elküldtem fürdeni és ágyba parancsolta.Én is ugyanezt tettem,de nem mentem még el aludni,hanem megvártam amíg anya hazaért,ami csak 10-kor következett be.
-Itthon vagyok!-suttogta.
-Szia-mentem oda hozzám és megpusziltam-Alyson már alszik.
-Nem volt vele semmi gond?
-Nem.Úgy viselkedett, mint egy kis angyal.Na de én most megyek aludni.Holnap még sajna suli van-forgattam meg a szemem.( Huh ez olyan Damonos volt.)
-Rendben,aludj jól kincsem és köszönöm, hogy vigyáztál ma a húgodra-hálálkodott anya.
-Ez természetes.Érte bármit megtennék,hiszen ő az én imádni való kishúgom, amíg nagyobb nem lesz-mosolyogtam rá,majd felmentem a szobámba és ágyba bújva álomra hajtottam a felem.